Nyomot hagyni : Az emlékezés református tájai
Károly Zsolt Nagy2017
Sign up for access to the world's latest research
Abstract
1973-ban született református lelkészcsaládban. Jelenleg az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa és a Sárospataki Református Teológia tanára. Lényegét tekintve a háta mögött álló Istent kereső néhol fotográfus, máskor református teológus, esetleg kulturális antropológus vagy kommunikációkutató, de leginkbb mindegyik egyszerre. Köztes és talán közvetítő létező, s ekként hagyott rajta mély nyomot, amikor alig egy éve Visky Andrással személyesen is találkozott. A legtöbb vallásnak megvannak a maga szakrális terei és tájai, vagyis a fizikai térnek azok a jól kijelölhető terrénumai, melyeket az adott vallás szerint a transzcendens magának kijelöl, melyeken megmutatkozik, illetve amelyekben az adott vallás követői a transzcendens mutatkozását felismerik. Ezek a terek és persze tárgyak, melyek valamilyen módon magukon hordozzák a transzcendens nyomát, általában fontos szerepet töltenek be az adott vallás gyakorlatában, rítusaiban, és olykor mindennapi életében is. Nyomot hagynak a közösségen -ugyanakkor az őket használó közösség is nyomot hagy rajtuk. Ezek a szentnek tekintett terek és tárgyak így egy különleges kapcsolatot jelölnek a transzcendens és a közösség, illetve annak tagjai között. A református teológia -szemben például a római katolikusokkal -az ótestamentumi szent sátor, illetve az annak örökébe lépő jeruzsálemi templom kivételével tagadja annak lehetőségét, hogy az ilyen terek és tárgyak folyamatosan a transzcendens mutatkozásának médiumai lennének. A gyakorlat azonban ezen a téren is különbözik az elmélettől. A református felekezeti identitásnak ugyanis több olyan territoriális eleme van, melyekhez a gyakorlatban úgy viszonyulnak az egyes közösségek, mint amelyek a transzcendens mutatkozásának állandó hordozói. Ezek a terek és tárgyak ugyanakkor szoros kapcsolatban állnak az adott közösség történetével, identitásával is: olyan identitásszimbólumok, melyek sűrítik a történeti tapasztalatot, s ekként a közösségi emlékezet helyeiként is működnek. 3 Az egyik legismertebb ilyen tárgy Kossuth Lajos széke a debreceni református Nagytemplomban, me-
