Itt van Isten köztünk..." : Térhasználati kérdések a református egyházban

2014

1998

A tiltott fa avagy "Mi közünk nekünk, "Isten nem teremthetett tökéletes világot, hiszen akkor a világ maga volna Isten. 0 azonban nem kettőzheti meg önmagát, viszont képes az önkorlátozásra."'

Szociologiai Szemle, 2019

Összefoglaló: Hans Joasnak a Die Sakralität der Person című műve szerint az emberi jogi normák kialakulásának történeti okai nem elsősorban a vallásellenes szekularizmusra, hanem egy sajátos szakralizálódási folyamatra vezethetők vissza, amelynek során a modern társadalmak a tagjaik körül a "szentség auráját" teremtik meg. Ezt a tézist sokan pusztán történeti-szociológiai elméletként interpretálták. Én viszont amellett érvelek, hogy Joas művének kiemelt célja az emberi jogok legitimációjára vonatkozó új módszertan megalapozása volt. Feltevésem, hogy két szerző (Cesare Beccaria és Michel Foucault) kritikája adott Joasnak alkalmat egy olyan nézőpont körvonalazására, amely szerint a modern egyén adekvát történetének elmesélése és a vele szemben megfogalmazható normatív elvárások feltérképezése komplementer módon kiegészítik egymást. Azt is bemutatom, hogy elsősorban Joas Durkheim-elemzéseinek tanulmányozásával jelölhetjük ki egy új típusú normatív elmélet viszonyítási pontjait. Tanulmányom végén az így rekonstruált elméletet szembesítem az érvényességet a nyilvános helyesléshez kapcsoló észjogi koncepció elvárásaival, így igyekszem felmérni e normatív koncepció erősségeit és korlátait.

Gerundium, 2023

A világhírű teológus professzor életének meghatározó része kötődött Debrecenhez. 1928 és 1932 között a Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult, itt szerezte meg a diplomáját, majd 1942-ben itt lett a teológia doktora. Ugyanezen a karon nevezték ki 1945 végén nyilvános rendkívüli, majd 1949 nyarán nyilvános rendes egyetemi tanárrá. Az 1949/50-es tanévben a Hittudományi Kar dékánjaként őrá hárult az egyetemről hatalmi szóval leválasztott és önálló intézménnyé vált Tiszántúli Egyházkerület Debreceni Teológiai Akadémia szervezeti rendjének kialakítása. Itt dolgozott intenzíven az új bibliafordításon 1947 és 1964 között. 1966-ban az egyházi vezetés Pákozdyt a tanszékével együtt áthelyezte Debrecenből a Budapesti Református Teológiai Akadémiára, ahol mintegy két évtizeden át oktatta a leendő lelkipásztorokat. A vallástörténész Pákozdy professzort két külföldi egyetem avatta díszdoktorává az Ószövetség, illetve a Holt-tengeri tekercsek tudományos vizsgálatáért, valamint a Biblia új magyar nyelvű fordításáért. Élete alkonyán vált lehetővé számára az MTA nyelvtudományok doktora fokozat megszerzése. László Márton Pákozdy Professor of Theology and History of Religion, Bible Translator. The world-famous theologian professor spent a significant part of his life in Debrecen. Between 1928 and 1932, he studied at the Faculty of Theology of the University of Debrecen, where he graduated, and in 1942 he received his doctorate in theology. At the end of 1945, he was appointed public extraordinary professor at the same faculty, and in the summer of 1949, he was appointed public ordinary professor. In the academic year 1949/50, as Dean of the Faculty of Theology, he was responsible for the establishment of the organizational structure of the Debrecen Theological Academy of the Tiszántúli Church District, which had been separated from the university by government action and had become an independent institution. In 1966, the church leadership transferred Pákozdy and his department from Debrecen to the Reformed Theological Academy in Budapest, where he taught future pastors for about two decades. Professor Pákozdy, a religious historian, has been awarded honorary doctorates by two foreign universities for his scholarly research on the Old Testament and the Dead Sea Scrolls, and for his translation of the Bible into Hungarian. In the twilight of his life, obtaining the Doctor of the Hungarian Academy of Sciences degree was made possible.

2008

2013

2015

Egészen gyöngyökbôl és drágakövekbôl összeállított harangalakú miseruha. Melynek elôrészén az angyali üdvözlet ábrázoltatik és drágakövekbôl minusculákból készült eme felirat borítja: "Magnificus Dominus" (sic! A szerk.). Hátrészén a feltámadó Üdvözítônek alakja van amint a sírból kiemelkedik, gyönyörû kivitellel drágakövekbôl készítve. A sír körül az ôrök között térdel a donátor ezüst páncélban, aki hiteles adat szerint Ujlaki Miklós erdélyi vajda, zalavári fôispán vala. A mellette lévô mondatszalagnak hímzett betûi ugyan már nem olvashatók, de az évszám minusculái az MCCCCL (1450)-et még tisztán feltüntették. A bô ruha szegélye nagyobb drágakövekkel van megrakva. Ez volt kétségkívül a miseruhák között a legbecsesebb. Illetve: Miseruha arannyal átszôtt vörös bársony szövetbôl a bold. Szûznek ülô alakjával, ölében a kisded Jézussal, mellén zafírkôvel, feje felett aranyozott ezüst koronával, melyben öt ametiszt és egy türkiz van, továbbá sz. Katalin, Borbála, Dorottya és Margit vértanú szüzek alakjaival, gyöngyökbôl készült gótstílusú oltárkán brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk

2017

Pozsony iskolaváros is volt, ahol a nagyobb felekezeteknek saját intézményeik voltak. Az evangélikus egyház elég erős volt ahhoz, hogy kiterjedt iskolarendszert működtessen az alapfoktól a felsőfokig. Három népiskolát tartott fenn, abból kettőt a Belvárosban. Saját főgimnáziuma és teológiai akadémiája volt. Az árvák neveléséről pedig külön intézetekben gondoskodott. 7

Literatura, 2020

2018